A karobot a szentjánoskenyérfa terméséből állítják elő. A bibliai időkben a szentjánoskenyérfa nedvét édesítésre használták. Termését értékes, emberi és állati fogyasztásra alkalmas eledelnek tartották, és tartják napjainkban is.
A termésben található szárított magok az ókorban pénzként és mérőeszközként szolgáltak.
Az aranyművesek számára egy karob mag egy karátnak felelt meg. Feltehetően a karát szó a szentjánoskenyér arab elnevezéséből származik.

A karobpor színében és illatában is a kakaóra emlékeztet, azonban édeskés íze miatt nem feltétlen szükséges további cukrozása. A kifejezetten édes ízek kedvelőinek a nádcukorral, mézzel, agavé sziruppal való édesítést javasoljuk.
A karob vitaminokban, ásványi anyagokban és élelmi rostokban gazdag, antioxidáns hatású anyag.  Zsírtartalma alacsonyabb, mint a kakaóé és további előnye, hogy nem tartalmaz sem koffeint, sem teobromint. A kakaópor fő alkaloidája a teobromin, aminek fiziológiás hatása a koffeinhez hasonlatos.
Megfigyelték, hogy a teobrominnak vannak nem kívánatos pszichés hatásai és fogyasztása függőséget okoz. Gyermekek esetében az agy optimális fejlődését is akadályozza.
Felezési ideje a szervezetben hét óra, tehát a hatása, bár némileg enyhébb, de tartósabb, mint a koffeiné.

A karobot glutén- és laktózérzékenyek is fogyaszthatják. Nem tartalmaz koleszterint, purint, és nátrium szegény.
Gyermekek, várandós és szoptató anyukák is nyugodtan fogyaszthatják.

Kakaó helyett mi is karobot használunk, így például kakaós csiga helyett is az egészségesebb, de ugyanúgy ízletes karobos csigát ajánljuk kicsiknek és nagyoknak.